A szeptember 8-án lejátszott Spanyolország – Anglia Nemzetek Ligája találkozón lépett pályára először tétmeccsen a spanyol válogatottban Marcos Alonso. A Chelsea játékosa ezzel folytatta a családi hagyományt, hiszen nagyapja, Marcos Alonso Imaz is bemutatkozott a válogatottban, valamint édesapja, Marcos Alonso Pena is 22 alkalommal viselte a spanyol címeres mezt. A futballtörténelem során számos példa volt már hasonló dinasztiákra, azonban mi most azt járjuk körbe, hogy az új labdarúgó generáció tagjai közül kik lehetnek képesek édesapjukhoz hasonló karriert befutni, és kik azok, akik jó eséllyel elmaradnak majd atyjuk eredményeitől.
A nagypapa: Marcos Alonso Imaz 1963-ban
Jonathan Klinsmann
Jonathan az 1990-es német világbajnok Jürgen Klinsmann fia. Jonathannal kapcsolatban több meglepő részletet is meg lehet említeni, hiszen édesapjával ellentétben a fiatal játékos nem a gólok termelésében, hanem a gólok megakadályozásában érdekelt, lévén, hogy kapusként szerepel. Annak ellenére azonban, hogy a Hertha BSC játékosa, az Egyesült Államok korosztályos válogatottjaiban szerepelt eddig, hisz édesanyja is onnan származik, és ő is sokáig a tengerentúlon élt. A 21 éves játékos eddig csak egy Európa Liga-mérkőzésen állhatott a berlini csapat kapujában, a Bundesligában pedig csak a kispadig jutott. A tavalyi év elején a Hertha kapusedzője, Petry Zsolt kritizálta a kapust amiatt, hogy keveset kommunikál és nincs kisugárzása, ám nemrég már dicsérte a fiatal hálóőrt amiatt, hogy helyesen reagált a kritikákra, és nagy fejlődésen megy keresztül.
A fiatal Klinsmann az amerikai címeres mezben
Mattheus de Andrade Gama de Oliveira
Szintén egy világbajnok édesapa, az 1994-es brazil csapat gólvágójának, Bebetónak a fia. Talán még sokan emlékeznek arra a gólörömre, amikor a hollandok elleni negyeddöntőben szerzett gólját Bebeto úgy ünnepelte társaival, hogy bölcsőt formáltak kezeikkel, és ringató mozdulatokat tettek. Nos, mindez a néhány nappal korábban született Mattheusnak szólt, aki a Flamengóban nevelkedett, itt is mutatkozott be a felnőttek között 18 évesen. A támadó középpályásként szereplő játékos 21 évesen a portugál Estorilhoz került, ahol 60 meccsen 6 gól és 12 gólpassz fűződött a nevéhez, így le is igazolta a Sporting Lisszabon, azonban rögtön tovább is adta a Vitória Guimaraes csapatának, ahol a tavalyi szezonban 14 mérkőzésen lépett pályára az ifjú brazil. Talán nem túl merész kijelenteni, hogy Matheus már nemhogy világbajnok, valószínűleg brazil válogatott sem lesz.
A legendás gólöröm Matheus tiszteletére
Federico Chiesa
Összeállításunk egyik olyan tagja, aki könnyen túl is szárnyalhatja édesapja, Enrico Chiesa eredményeit. Federico még csak 20 éves, de már 8 alkalommal viselte a válogatott mezét, jóllehet Enrico idejében azért nehezebben osztották a válogatottságot az olasz támadóknál. Federico azonban nem klasszikus csatár, inkább szélsőként játszik a Fiorentinában, ahol eddig 80 mérkőzésen 12 gól és 14 gólpassz fűződik a nevéhez, így az összes olasz nagycsapat sorban áll a kegyeiért.
Chiesa már a válogatottban is bemutatkozott
Justin Kluivert
Az Ajaxot 1995-ben BL-győzelemhez segítő Patrick Kluivert fiának pályafutása is elég ígéretesen indul, hiszen 19 évesen már két holland válogatottsággal büszkélkedhet. Apjához hasonlóan Justin is az Ajaxban futott be, ahol elsősorban szélsőként foglalkoztatták, de így is 56 meccsen 13 gól és 10 gólpassz a mérlege. Le is csapott rá nyáron az AS Roma, így egyértelműen szintet lépett a fiatal Kluivert: a Serie A-ban még komolyabb ellenfelekkel nézhet farkasszemet, azonban nem kell féltenünk, jó eséllyel megállja majd a helyét itt is.
Kluivert már a Roma mezében is betalált
Giovanni Simeone
“A kis őrült“ (El Cholito) napjaink egyik legjobb edzőjének, és a korábbi kiváló labdarúgónak, Diego Simeonénak, azaz „El Cholónak“ a fia. Giovanni is szépen indította karrierjét, hiszen néhány napja bemutatkozott az argentin válogatottban is Guatemala ellen, ahol már meg is szerezte első gólját. A 23 éves csatár a River Plate-ben nevelkedett, majd a Banfieldnél kezdte meg igazán a gólgyártást, innen került az olasz Genoához, ahol 37 meccsen 14-szer köszönt be az ellenfeleknek, míg mostani csapatában, az Fiorentinában 42 meccsen 15 gól és 6 assziszt a mérlege.
"El Cholito" apjához hasonlóan heves vérmérsékletű a pályán
Timothy Weah
Az 1995-ös Aranylabdás, George Weah fia. Timothy New Yorkban született 2000-ben, így itt indult el a karrierje, mígnem 14 évesen a PSG-hez került, ahol édesapja is szép sikereket ért el. Csakúgy mint Jonathan Klinsmann, a Weah-fiú is amerikai állampolgár, így az Egyesült Államok korosztályos válogatottjait járta végig, de ő már a felnőttek között is bemutatkozott, ahol Bolívia ellen be is talált. A fiatal csatár a tavalyi szezonban még csupán három alkalommal jutott szóhoz a francia élvonalban, idén azonban már a bajnokságban és az AS Monaco elleni szuperkupa-meccsen is gólt lőtt. Még mindig rettentően fiatal, de Thomas Tuchel érezhetően lát benne potenciált a PSG-nél.
A "kis" Weahnak mindenki nagy jövőt jósol
Ianis Hagi
A „Kárpátok Maradonájának“, Gheorghe Haginak a fia. A fiatal támadó középpályás 1998-ban született Isztambulban, majd az édesapja nevét viselő akadémián pallérozódott, ahonnan az FC Vitorulhoz került. Itt 16 évesen bemutatkozott a román élvonalban is, méghozzá édesapja kezei alatt, ugyanis Gheroghe Hagi volt ekkor a gárda vezetőedzője. Még nem töltötte be a 17-et, amikor már első gólját is megszerezte, majd 2016 nyarán 2 millió euróért megvette a Fiorentina. A 2016/17-es szezonban a Cagliari és a Pescara ellen is becserélték, ám a következő idényben egyszer sem került pályára, így télen hazatért a Vitorulhoz, ahol az idei szezont is megkezdte. Bár a fiatal futballista már végigjárta a korosztályos válogatottakat, a felnőttek között még nem mutatkozott be, de valószínűleg ennek is el fog jönni az ideje, főleg ha Gheroghe Hagi lesz a kapitány...
Hagi karján a csk-szalaggal
Jordan Larsson
Számtalan klubcím és egy VB bronz fűződik Henrik Larsson nevéhez, valamint rengeteg gól (325 klubgól és 37 válogatott gól). Fia, Jordan is támadó, jelenleg az IFK Norköpping játékosa. A 21 éves futballista két évet töltött az FC Barcelona akadémiáján, a La Masián, majd a svéd negyedik vonalban játszott, de az IF Helsingborgs csapatában kóstolt bele igazán a felnőtt futballba 17 évesen. Itt 75 meccsen 18 gól és 12 gólpassz volt a mérlege, majd Hollandiába igazolt a NEC Nijmegen csapatához 2017 januárjában. Itt 24 meccsen jutott szóhoz, ahol 4 gólig és 4 asszisztig jutott, így az idei év elején visszatért Svédországba. Bár már két alkalommal a válogatott mezét is felhúzta az ifjú Larsson, fejlődése egyelőre hullámvölgybe került, hiszen mostani csapatában mindössze 1 gólos. 
Larsson fejlődése megrekedni látszik
Tom Ince
Az 53-szoros angol válogatott Paul Ince fia, jelenleg a Stoke City játékosa. Talán nem vagyunk túl szkeptikusak, ha azt mondjuk, valószínűleg Tom sosem lesz ennyiszer válogatott, hiszen már 26 éves, és még egyszer sem kapott meghívót a nemzeti csapatba. Pedig a korosztályos válogatottakat végigjárta az elsősorban szélsőként szereplő játékos, de valahogy sehol sem tud gyökeret verni, hiszen fiatal kora ellenére már 14-szer váltott klubot. Bár a Premier League-ben is szerzett gólt, inkább a Championshipben brillírozott (különösen a Blackpool és Derby County csapataiban) az ifjú Ince, így nem meglepő, hogy most is itt szerepel.
Tom Ince nagy valószínűséggel marad apja árnyékában
Federico Di Francesco
A korábbi olasz válogatott, és a jelenleg az AS Roma vezetőedzőjeként dolgozó Eusebio Di Francesco fia, aki jelenleg az US Sassuolo szélsője. A 24 éves játékos is túl van már 10 klubváltáson, az olasz harmadosztályból elkerülve elsőször a Serie B-ben bizonyított, majd a Bolognában futott a 2016/17-es szezonban egy közepes idényt (24 meccs 4 gól és 3 gólpassz), amit a tavalyi szezonban kicsit alulmúlt, így a nyáron nem véletlenül nézett új csapat után ismét. Vele kapcsolatban is kijelenthető, hogy édesapja eredményeit valószínűleg már nem fogja megismételni.
Federico igazi vándormadár, a Serie A "Bajzát Pétere" is válhat belőle
Írta: Villányi Gergely
A cikk az Új Szó Focitipp mellékletében jelent meg 2018.10.02-án.
